Drága, megfizethető, reális

Mióta a webshopunkat hirdetjük a közösségi felületeken, az elért emberek száma növekszik. Ami abban is mérhető (a megrendelések növekedésén túl), hogy egyre több kommentet kapunk a Facebook-os hirdetéseink alá. Ez a blog bejegyzés azért születik, mert sok komment a termékein árát vitatja. És nem tartozik az építő jellegű kritikák közé egy pillanatig sem.

A következő kommentek érkeztek:

Nincs elárazva a szörpike?

Túl drága

Ennyi pénz egy üveg szörpért? Még jó hogy lehet kapni!

Mi van ebben arany?

Szóval szeretném a saját munkánkat bemutatni, hogy egy palack szörp miért kerül annyiba amennyi.

Ahhoz, hogy létrejöjjön egy palack szörp, egy üveg lekvár, egy tasak aszalvány, ahhoz kell egy, kettő, három, négy, sok ember napi munkája. Olyan embereké, akik az életüket szentelik ezeknek a folyamatoknak. Nemcsak fizetéskiegészítés ez a munka. A férjemmel ketten visszük a vállalkozást, vállaljuk a felelősséget, viseljük a terheit. Tehát a folyamathoz az emberi tényezőt ki is pipálhatjuk. Jöhet a föld. Mert kell földterület, hogy azokat a fákat, bokrokat, töveket valahova el tudjuk ültetni, ami majd az alapanyagot adja a kész termékhez. Ha van föld, kell venni fákat, kell eszköz, amivel azokat a földterületeket meg tudjuk művelni, amivel metszeni, amivel szüretelni tudunk, amivel permetezni tudunk. Kell a tápanyag a földben lévő fáknak, kell permetszer, hogy a gombák, kórokozók kártevők ne vigyék el a termést, amiből az alapanyag lesz a kész termékhez. Ha sikeresen túlélték a fák, bokrok és tövek az első 3-6 évet mire teremnek (mert ezt az időt ki kell várni az első termésig, és amíg nem terem, addig csak viszi a pénz, hozni nem hoz semmit), kezdődhet csak el a feldolgozás. Végre van gyümölcs, tárolni kell valahol, mert olyat szeretnénk árulni, ami egész évben elérhető. Rettentő kellemetlen, amikor azt kell mondani, hogy jajj az az íz már elfogyott, legközelebb jövőre lesz. Mindezt elkerülve és hogy egy kiszámítható partner legyen belőlünk a gyümölcsöt tárolnunk kell, az alapanyagot biztosítani kell az egész éves feldolgozáshoz. Hogy is tároljuk az alapanyagot egy évig? Fagyasztva, amihez kell egy 24 m3-es fagyasztókamra. Magától nem terem, megsúgom meg kell venni azt is, sok pénzért és ráadásul az áramot is zabálja ám, azt is ki kell fizetni.

Ott tartunk, hogy gyümölcs van, tárolni tudjuk és innen indul a feldolgozás. A feldolgozáshoz ismét befektetés kell, mert kell egy épület: ÜZEM, kellenek gépek, tartályok, eszközök. Kell számolni rezsiköltséggel, emberi munkabérrel, járulékokkal, kell vásárolni alapanyagot, cukrot, citromsavat és persze a csomagolás, üveg, kupak, lapka, címke.

És most van kész a termék. Keméyn munka volt idáig is, de az eladás sem piskóta. Kell valaki aki értékesít, aki kapcsolatot tart, aki fotóz, aki hirdetést csinál, aki címkét tervez, aki marketingel, aki a honlapot szerkeszti, és aki a telefont felveszi és releváns választ tud adni minden kérdésre.

Nem könnyű a mi munkánk (sem), de ezt választottuk és úgy gondoljuk, hogy a munkánknak megvan az ára, ami egy palack szörp, egy üveg lekvár és egy tasak aszalvány árába tükröződik.

Mi ezt választottuk, nem kényszerből csináljuk, hanem azért mert szeretjük. Szeretjük a földet, szeretjük a természetet, a fejlődést, az értékteremtést.

És azt szeretném kérni mindenkitől aki a véleményét fejezné ki egy termék árával kapcsolatban, hogy előbb gondolkozzon el azon, hogy az vajon miért kerül annyiba? Mi lehet benne? Van-e hozzáadott érték benne? Nézzen utána, hogy mi az, ki az, miből van, honnan van, miben tud többet nyújtani, mint egy másik? Van-e hasonló termék a piacon, az vajon mennyibe kerül? És fordított esetben, te meg tudnád-e csinálni? Lenne-e hozzá bátorságod, erőd, kitartásod hozzá? És ha igen a válasz, te mennyiért adnál egy üveg szörpöt?

Köszönöm, ha végig olvastad

Legyen szép napot

Ivett és Attila, akik tudnak válaszolni minden felmerülő kérdésedre, a gyümölcstermesztésről és a feldolgozásról.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.